HEVES ÉS VIDÉKE BŰNMEGELŐZÉSI ALAPÍTVÁNY

A kérdőív tapasztalatai

A 100 darab kérdőív kitöltésére 2004. júliusában került sor. Kiosztásuknál az önkormányzat dolgozói ügyeltek arra, hogy a felmérés reprezentatív jellegű legyen és tükrözze a lakosság összetételét. Így az 1717 lakost számláló településen az aktív korú lakosság száma 931 fő (54,6%), ennek megfelelően a kérdőívet is 55 %-ban ők töltötték ki. A cigány lakosság arányát 28%-ra becsüli* az önkormányzat, és 25% a nyugdíjasok aránya. A településen 19,8 % a nyilvántartott munkanélküliek aránya, a valóság, a látens munkanélküliség azonban meghaladja az 50%-ot. A felmérésben ezért 52 munkanélküli nyilvánított véleményt. Fontosnak tartottuk a 30 év alatti aktív korú lakosságot megkérdezni, közülük 22-en kerültek ki.

Az önkormányzat által összeállított kérdések száma – utólag – soknak bizonyult, többen a négy oldalas kérdéssor végére elfáradtak, és vagy üresen hagyták, vagy sematikus válaszokat adtak (pl. nem tudom). Érdemes tehát rövidebb kérdéssort összeállítani és lekérdezőkkel megoldani a kérdőív kitöltését.

(* a cigány lakosság arányát csak becsülni lehet, mert a népesség-nyilvántartási felmérések bevalláson alapulnak, melyben több cigány család is magát magyarként és nem cigányként azonosította)

1.1. A kérdésekre döntően az idősebb korosztály válaszolt, a megkérdezettek átlag életkora 44,5 év volt.

1.2. A kérdőívet kitöltők legmagasabb iskolai végzettsége:

általános iskola 53

szakmunkás vizsga 20

érettségi 19

felsőfokú végzettség 8

1.3. – 1.5. A kérdőívet kitöltők 48 %-a rendelkezik munkahellyel, 52%-a nem. A foglalkoztatással kapcsolatos megítélést befolyásolta, hogy a megkérdezettek negyede nyugdíjas.

A „mióta nem rendelkezik munkahellyel” kérdésre 27% válaszolta, hogy már több, mint öt éve.

1.6. A kérdőívet kitöltő családi állapota: hajadon/nőtlen 11

házas 59

elvált 7

özvegy 23

1.7. A kérdőívet kitöltők gyermekeinek száma átlagban 2,3 fő; ezen belül a cigány lakosság gyermekeinek száma átlagban: 2,52 fő. A kérdőív nem tükröz jelentős különbséget, valószínűleg azért, mert az az idősebb, korábban munkahellyel, saját családi házzal rendelkező cigány lakosság nyilvánított véleményt, akiknek még nem csak a gyermekek után járó állami támogatások jelentették az egyetlen megélhetési forrást.

1.8. A kérdőívet kitöltő nemzetiségi etnikum szerint: magyar 75

magyar cigány 25

cigány 0

Érdemes figyelembe venni, hogy 3 fő magyarnak tartotta magát, ugyanakkor sérelmezte, hogy vele szemben diszkriminációt alkalmaz a többség, mely cigány származására utal.

1.9. Lakhelyének típusa szerint a válaszadók 13%-a saját tulajdonú lakásban; 80%-a saját tulajdonú házban; 3%-a önkormányzati lakásban, míg 3%-a bérleményben él. Az érintettek többségének tehát van mit féltenie, rendelkezik saját ingatlannal.

A kérdések további része a közbiztonságra, a lakosság és a rendőrség kapcsolatára, az együttműködési készségre vonatkoztak.

2.1. Ön szerint milyen a közbiztonság jelenleg Átányon?

Az öt választható jelző közül a legrosszabbat senki nem jelölte meg, a legtöbben pedig az elfogadható (39%), kielégítő (42%) minősítést használták. 16% jónak tartja a közbiztonságot, 3% pedig rossznak. Érdemes megvizsgálni korosztályonként a közbiztonság szubjektív alakulását:

30 év alatti lakosság körében: jó 4

kielégítő 11

elfogadható 7

rossz 0

30-60 év közötti korosztály: jó 11

kielégítő 19

elfogadható 22

rossz 2

60 év feletti korosztály: jó 1

kielégítő 9

elfogadható 13

rossz 1

Jól látható, hogy a fiatalabb korosztály optimistábban látja a jelenlegi helyzetet, az idősebb generációk pedig inkább az „elfogadható” jelző felé hajlanak.

2.2. Hogyan ítélte meg a település közbiztonsági helyzetét 2000-től 2003-ig terjedő időszakban arra kerestünk választ, hogy a program előtt milyennek látták a település biztonságát, és arra, hogy a lakosság érzékeli-e a változást a program beindítása óta.

Ha a válaszokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán mérjük, ahol az 1-es a legjobb, akkor egyértelműen látszik, hogy a lakosság érzékelte az évek során végbement változásokat. Az évek átlagában jelentkező 3,2 – 3,2 – 2,7 – 2,3 számsor mutatja a pozitív elmozdulást, gyakorlatilag a negatív megítélés csökkenését.

2.3. A következőkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság kitől várja a közbiztonság megteremtését és megvédését. Számunkra sajnálatos, hogy továbbra is elsősorban a rendőrségtől várják mind a közbiztonság fenntartását, mind pedig azokat az intézkedéseket, melyek a javulását eredményezhetik. Sajnálatos ez azért, mert az elmúlt évben pontosan arra törekedtünk, hogy tudatosítsuk az állampolgárokban, javaink védelme elsősorban a tulajdonos feladata - amiben persze adott a rendőrség szerepvállalása is – de mind a javítás, mind a fenntartás az állampolgárok összefogásán, egymásra odafigyelésén múlik.

Ön szerint kinek a feladata a közbiztonság fenntartása? Fontossági sorrendben sorszámozza!

rendőrség 1

önkormányzat 2

polgárőrség 3

egyéb civil szervezetek 4

2.4. Ön szerint ki tehet a legtöbbet a közbiztonság javításáért? Fontossági sorrendben sorszámozza!

rendőrség 1

önkormányzat 2

polgárőrség 3

egyéb civil szervezetek 5

a lakos önmaga 4

Érdekes, hogy a lakosság feladatait előbbre sorolták, mint a civil szervezetekét (miközben a polgárőrségnek komoly feladatot szánnak, holott az is civil szervezet), ennek az lehet az oka, hogy még sokakban nem tudatosult, mit is jelent tulajdonképpen a civil szervezet kifejezés.

2.5. A további három kérdés a tapasztalatra és az előítéletekre vonatkozott. A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság az alkalmi helyben lakók (átutazó rokonok, idegenek) köréből feltételezik a bűnelkövetőket, illetve elképzelhetőnek tartanak összefüggést a munkanélküliség és a bűncselekmények elkövetése, valamint az etnikai hovatartozás között.

Ön szerint kik követnek el Átányban többségében bűncselekményeket?

helyi lakosok 27%

átutazók 17%

alkalmi helyben lakók 56%

A cigány származású válaszadók közül 60% helyi lakosokban látja a bűnelkövetőket, míg a nem cigány származásúak inkább az ideiglenesen Átányban tartózkodókat jelölték meg lehetséges bűnelkövetőként.

2.6. Ön szerint van-e összefüggés a bűncselekmények elkövetése és az érintett személyek foglalkoztatása között?

elképzelhető összefüggés 49%

egyértelmű összefüggés van 28%

a bűncselekmények elkövetése független a foglalkoztatástól 21%

2.7. Ön szerint van-e összefüggés a bűncselekmények elkövetése és az érintett személyek etnikai hovatartozása között?

elképzelhető összefüggés 42%

egyértelmű összefüggés van 37%

a bűncselekmények elkövetése független az etnikai hovatartozástól 20%

Érzékenyebben reagált a felvetésre a megkérdezett cigány lakosság, az ő körükben 60% tartotta függetlennek az etnikai hovatartozástól a bűncselekmények elkövetését. Míg azok, akik már elszenvedtek valamilyen bűncselekményt (19%), egyértelmű összefüggést látnak az etnikai hovatartozás és a bűnözési hajlam között (53%), illetve nagyon is elképzelhetőnek tartják az összefüggést (47%).

2.8. A kérdéssel arra voltunk kíváncsiak, hogy ha áldozattá vált valaki, akkor egyetért-e a törvények szigorításával, illetve kitől várja a helyzet javulását, és hajlandó-e részt venni egy közbiztonsági programban.

A volt-e Ön bűncselekmény áldozata kérdésre 19% válaszolt igennel, ebből 3% többször is szenvedő alanya volt bűncselekménynek, legtöbben 2001-2002-ben.

2.9. Ön elfogadja-e a többség érdekében a magatartási szabályok szigorítását?

igen 39%

igen, amíg engem nem sért 47%

nem 10%

Jól látható, hogy a többség hajlik a szigorítás felé, de ugyanakkor magára nézve ezt nem tartja elfogadhatónak. A cigányság körében viszont az átlag 10%-kal szemben 28% utasítja el a magatartási szabályok szigorítását, és csak 1 fő tudná elfogadni azt.

A bűncselekményt elszenvedők inkább hajlanak a szigorításra 55%, bár közülük is 42% csak a másokkal szembeni szigorítást támogatná.

2.10. A bűnmegelőzés szempontjából mit tart a legfontosabb feladatnak? Fontossági sorrendben sorszámozza!

rendőrség megerősítése 2

törvények szigorítása 1

munkahelyek biztosítása 3

vagyonvédelem erősítése 4

polgárőrség működtetése 5

az ifjúság nevelése 6

bűnmegelőzés program készítése 7

Érdekes volt tapasztalni, hogy a törvények szigorításában látják az emberek a legfontosabb bűnmegelőzést, és sajnos egy komplex bűnmegelőzési programtól szinte semmit nem várnak. Nem csodálkoztunk rajta, hisz az elmúlt évtizedekben számos program készült, de a lakosság csak azt tapasztalta, hogy azok nem kerültek megvalósításra.

Szintén tanulságos a cigányság véleménye, akik a munkahelyek biztosítását helyezték az első helyre, majd ezt követi a törvényi szigorítás és a rendőrség megerősítése.

Az örvendetes, hogy a vagyonvédelmet 4. helyre sorolták az emberek, és ennek konkrét megnyilvánulása érzékelhetők abban is, hogy már 60 mobil riasztó készüléket maguk vásároltak az ingatlantulajdonosok. Korábban erre nem volt példa, csak elfogadták, ha segítséget kaptak, illetve egyértelműen mástól várták a vagyontárgyak védelmét.

2.11. Kap-e Ön megfelelő tájékoztatást a település közbiztonsági problémáiról, a megelőzés lehetőségeiről?

A 70% úgy érzi kapott teljes, vagy részleges tájékoztatást, további feladatot jelent a lakosság közel harmadának további felvilágosítása. A település vezetése felé azért tanulságosak ezek a számok, mert az elmúlt másfél évben szinte negyedévente tartottunk lakossági fórumokat, ahol a közbiztonság kérdése, a megelőzés lehetőségei folyamatosan napirenden voltak. Úgy látszik más fórumokat is fel kell használni az információ átadására.

2.12. Milyennek ítéli a hevesi rendőrség és az átányi lakosság kapcsolatát?

jónak ítélem 35%

még elfogadható 49%

rossznak ítélem 13%

Jól látható, hogy 84% jónak, illetve elfogadhatónak tartja a lakosság és a hevesi rendőrkapitányság közötti kapcsolatot, a szóbeli indoklások pedig tükrözik azt a jellemző lakossági véleményt, mely szerint több rendőrt szeretnének az utcákon látni, illetve az eseményekre gyorsabban reagáló rendőrséget.

2.13. Ismerve az évek óta tartó lakossági elvándorlást a településről, arra szerettünk volna választ kapni, hogy jelenleg éreznek-e az emberek hátrányt abból, hogy átányi lakosok. Örömmel tapasztaltuk, hogy a döntő többség 87% nem érzi hátránynak, hogy itt él. Ezt a magas számarányt egyértelműen a program sikerének tudjuk be.

Kilencen írtak véleményt arról, hogy miért tartják hátrányosnak a helyzetüket, melyek közül többen a cigányság magas létszámarányát, a nehezen értékesíthető ingatlanokat, illetve a cigánysággal szembeni diszkriminációt jelölték meg.

2.14. Ismeri-e a község bűnmegelőzési programját kérdésnél azt vártuk, hogy szinte mindenki ismeri, így meglepetés volt, hogy csak 21% válaszolta ezt. A többség vagy felületes ismeretekkel rendelkezik a programról 34%, vagy egyáltalán nem tud róla semmit 36%.

Még meglepőbb, hogy csak 13% vállalja feltétel nélkül az abban való részvételt, lehetőségeihez mérten 28%, a többség (57%) pedig vagy nem tudja, miben tudna részt vállalni, vagy egyértelműen elutasítja azt. A cigányság köréből 1 fő jelölte, hogy lehetőségeihez képest vállal feladatokat, a többi – miután nem ismeri a programot – nem is válaszolt a kérdésre.

2.15. Ön szerint segít-e a közbiztonság javításában a pánik-gombok kihelyezése? – kérdésre a lakosság 70% válaszolt igennel, de jelentős (24%) azok száma is, akik még nem rendelkeznek kellő ismerettel, ezért nem tudják megítélni a pánik-gombok jelentősségét.

2.16. A polgárőrség tevékenységét a lakosság 84%-a fejlődőnek, jónak, vagy megfelelőnek minősítette, és csupán 11% tartja nem kielégítőnek.

2.17. Mi a véleménye az állampolgári fegyelemről? – kérdés arra adott választ, hogy a közbiztonság romlásának okát a lakosság nem csak az állami szervek működésének hiányosságaiban, hanem az állampolgári fegyelem romlásában is látják. 49% nem kellően jogkövetőnek, 8% pedig egyértelműen rossznak minősítette. Ugyanakkor érdekes, hogy 28% javulóként jellemezte, amit eredménynek könyveltünk el.

A további kérdések az önkormányzat által szervezett programok, intézmények véleményezésére vonatkoztak, úgy mint közmunka-program, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mezőőrség.

2.18. A válaszokból kiderült, hogy a munkaprogramokkal a többség 87% egyetért, ugyanakkor javítana a hatékonyságon és a kiválasztáson. Olyan válaszadó egy sem volt, aki ne értett volna egyet az önkormányzat által szervezett közmunka programmal, bár az a 7%, mely pénzkidobásnak tartja, jelzésértékű, hogy jobban oda kell figyelnünk a program végrehajtására. A cigányság egyértelműen támogatja a munkaprogramokat.

2.19. A válaszadók harmada (32%) nem ismeri a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét, ezért úgy érzi, hogy az intézmény nem járulhat hozzá a bűnmegelőzéshez, 29%-a pedig véleményt sem tud mondani. A megkérdezettek harmada (34%) pozitív hatásúnak érzi működését.

A negatív megítélés betudható annak, hogy az önkormányzat csupán két éve hozta létre a szolgálatot – így kevéssé ismert -, illetve annak is, hogy azon családokban, ahol a törvény szigorával kellett fellépni a gyermekek érdekében, a felnőttek körében negatív indulatokat váltott ki.

2.20. Hasonlóan új szervezet az önkormányzati mezőőrség, ezért még kevéssé ismert a tevékenysége, illetve akiknek nincs földje, nem tudja megítélni hatékonyságukat. Ezért tartották 44%-ban hasznosnak, illetve 44% válaszolta, hogy nem tudja működésüket minősíteni.

2.21. Végül lehetőséget adtunk arra, hogy szabadon elmondhassák javaslataikat az emberek a közbiztonság további fejlődése érdekében. Itt hasonló véleményeket kaptunk, mint a rendőrség és a település lakosságának kapcsolatát értékelő kérdésnél. A döntő többség a gyakoribb rendőri jelenlétet, a sűrűbb polgárőri szolgálatokat, a szórakozóhelyek ellenőrzését, valamint a fiataloknak kulturált szórakozási lehetőség biztosítását jelölte meg. Egyéni véleményekként elhangzott a lakossági összefogás erősítése (bár pont ez a válaszadó nem vállal semmilyen feladatot a programban), munkahelyek teremtése, helyi rendőrőrs felállítása, diszkrimináció-mentesség, a törvények szigorítása, az állampolgári kötelességtudat erősítése, és gyakorlatilag mindazok az elképzelések, melyek megoldását a lakosság másoktól várja.

Konkrét, saját erőből megvalósítható javaslattal senki nem élt.

2004. július 19.

Dr. Francsics Ottó r. alezredes rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető

Gönczi Mihály Átány község polgármestere

Zalai Antal a Heves és Vidéke Bűnmegelőzési Alapítvány elnöke

Lakatos Zoltán Átány község Cigány Kisebbségi Önkormányzatának elnöke