Előzmények

Átány község lakossága 1991-től levélben több alkalommal is fordult a Köztársaság Belügyminiszteréhez, Heves megye rendőrfőkapitányához, valamint Heves város rendőrkapitányához, hogy a bűncselekmények elszaporodása miatt segítséget kérjen. A levelekben, melyben lefestik a kialakult, tarthatatlan helyzetet, a létbizonytalanságot, elkeseredettségüket és kiszolgáltatottságukat a bűnözőkkel szemben, az önkormányzati képviselőkön túl a község lakói is aláírták.

A település sajátosságai

Klikk a képekre a nagyításhoz!

Heves megye déli részén található az 1717 lakost számláló Átány község. A település több évszázadon keresztül megőrizte református jellegét, és ez a környező római katolikus többségű települések ellenében egyfajta sajátos, zárt, hagyományaihoz mélyen ragaszkodó közösség létrejöttét eredményezte. Sajátossága, hogy mélyen gyökerező népi hagyományok lelhetők fel a mai napig a községben és az is, hogy az időnként erőszakos térítések ellenére is megőrizte viszonylagos vallási és etnikai zártságát.

Az utóbbi évek azonban jelentős változásokat hoztak a település lakossági szerkezében. A képzett fiatalok a nagyobb városok vonzása hatására elköltöztek, így évek alatt egyfajta olyan negatív szelekció ment végbe a községben, melynek eredményeként kevés diplomás maradt Átányon. Egyetlen jelentős munkahely maradt, mely képes volt a diplomások visszafogadására, a helyi termelőszövetkezet, a rendszerváltozást követően azonban az is megszűnt, és ez a diplomások további csökkenését okozta. Az idősek elhunytával gyermekeik már nem akartak Átányra költözni az egykori szülői házba, ezért az ingatlant lényegesen értéke alatt is értékesíteni szerették volna. A munkahelyhiány és az ingatlanpiacon jelentkező túlkínálat lenyomta a lakóházak árait, így azokat olyanok is meg tudták vásárolni, akik más településeken nem tudták megoldani lakásproblémáikat. Egyszeri önkormányzati segéllyel Átányon tudtak például „problémás” családok házat vásárolni, remélve, hogy itt jobb életfeltételeket tudnak kialakítani.

Az ezredfordulóra a település szerkezete nem csak megváltozott, de gyakorlatilag egy gyors lefolyású, pusztulásra ítélt falu állapotát mutatta.

A 931 fő aktív korú lakosság 19,8 százaléka nyilvántartott munkanélküli, a látens, és az országos nyilvántartásból kikerült munkaképes lakosság munkanélküliségét azonban becsülni sem lehet. A községben működő vállalkozók nem képesek foglalkoztatni a felszabadult munkaerőt és erre a környező településeken sincs esély. A falu elöregedett, igen jelentős azon lakóházak száma, ahol mára már csak egy idős ember lakik.

A község 141 családot részesít rendszeres szociális támogatásban, akiknek megélhetése alkalmi munkáktól és a különböző segélyektől függ.

A reménytelen anyagi helyzetbe került emberek természetes módon próbálnak kihasználni minden jövedelemforrást, így általánossá vált, hogy a családi pótlék érdekében több gyermeket vállalnak, és azt sem tartják elítélendőnek, hogy a magasabb pótlék reményében gyermekeikről valamilyen fejlődési rendellenességet bizonyítsanak be.

A program előtti időszakra a kedvezőtlen adottságok egy olyan öngerjesztő szintet értek el, melyet csak rendkívül komoly erőfeszítések, és társadalmi összefogás útján lehet megállítani, ugyanis

· a település bűnügyi mutatói révén a megye egyik negatív „nevezetessége” volt;

· telek- és ingatlan árai messze valós értékük alatt maradtak;

· vállalkozó nem kockáztatott munkahelyteremtő beruházást;

· a tehetősebb lakosság elvándorlásával pedig csupán a szegényebb, idős, újrakezdésre már képtelen családok maradtak a faluban.

A helyi lakosság a vázolt nehézségek ellenére is ragaszkodik a településhez, hozzá kíván járulni annak fejlődéséhez, és alapvető igénye a biztonságos környezet, melyben konfliktusmentesen megfér egymással a roma és nem roma lakosság.

Gondot az a kis számú, de annál agresszívabb „társaság” jelenti, mely csak bűnözés útján kívánja fenntartani magát, és akikhez csapódnak a más településekről már kiszorult, időnként börtönviselt kisebb csoportok. A cigányok többsége maga is elítéli ezek viselkedését, de tapasztalható, hogy a nem roma lakosság az általuk elkövetett bűncselekmények hatására általánosít.

Fontos leszögezni, hogy ma még nincsenek előítélettel a cigány lakossággal szemben, csupán az utóbbi évek bűncselekményeinek hatására változott meg velük szemben a bizalom.